Raktári polcok – melyik felel meg leginkább az igényeidnek?

A raktárazás, mondhatni, egyidős az emberiséggel, hiszen nagy valószínűséggel már az ősemberek is eltették egy külön arra a célra kialakított verembe vagy barlangrészbe az el nem fogyasztott vagy későbbre szánt táplálékot, fel nem használt bőröket, csontot, és mindent, amire a jövőben még szükségük lehetett.

Az ókori egyiptomiak hatalmas, az utolsó búzaszemig dokumentált magtárakat tartottak fent, és a fegyverraktár fogalmát is az ókor óta ismerjük.

A középkori Velence kereskedelmi tevékenysége olyan raktárrendszereket igényelt, amelyek gyakorlatilag külön városrészeket alkottak részletes lajstrommal, őrző- és kezelőszemélyzettel, hatalmas rakodóterekkel a hajók szállította mérhetetlen mennyiségű áruhoz és kincshez.

Tehát az igény mindig is megvolt, hogy jól működő, a rendelkezésre álló helyet maximális hatásfokkal kihasználó, áttekinthető módon tudjuk tárolni javainkat, csupán a technológia az, ami fejlődött az elmúlt párezer évben.

De mi is az, ami egy raktárat igazán használhatóvá tesz?

Az első és legfontosabb: a tárolóhelyek, polcok!

Ha leteszünk egy egységnyi dobozt a földre, akkor az pont egy egységnyi helyet fog elfoglalni, és amennyiben a teherbírása nem engedi meg, akkor sajnos a tetejére sem rakhatunk semmit, maximum mellé, de akkor az már két egységnyi hely, és így tovább.

Vagy ha mégis pakolhatunk a doboz tetejére, azzal helyhez kötjük az alsót, ezzel nehezítve meg a saját dolgunkat, mert ha mégis alulról kellene valami, akkor lehet a tetejéről lerakodni.
A legkézenfekvőbb megoldás: polcozzuk be a helyiséget!

Ilyen módon egymástól függetlenül kezelhetővé válnak a raktárban elhelyezett tárgyak, amivel rengeteg időt és energiát tudunk magunknak megspórolni.

Az első ilyen raktári polcrendszerek nagy valószínűséggel fából voltak ácsolva, azonban a kohászat és a fémmegmunkáló ipar fejlődésének köszönhetően mára már jóval helytakarékosabb, mégis jelentős teherbírású acél szerkezeteket használunk.

Pontosan ezért érdemes elsősorban olyan gyártótól, forgalmazótól vásárolni polcrendszert a raktáradba, amelyik rendelkezik a megfelelő nemzetközi tanúsítványokkal, és megbízhatóan, munkájára és termékeire garanciát vállalva biztosítja számodra a rendszered megtervezését, kivitelezését.

Na de miből áll össze egy modern, nagy teherbírású, korszerű anyagokból készült raktári polc, és mégis mennyi féle létezik?

Másképpen kérdezve: melyik fajta polcrendszer az, amelyik az TE igényeidnek leginkább megfelel?

Nos, engedd meg, hogy a következőkben röviden, tömören összefoglaljam, mik is a lehetőségeid, és ezek elolvasása után talán már lesz is elképzelésed, hogy melyik megoldás lenne a Te számodra a leginkább ideális. 

A polcok, polcrendszerek elemei

A legfontosabbak, amik nélkül nem polc a polc: az oszlopok, a gerendák és a merevítők.

Egy polcrendszer folyamatos terhelés alatt áll, még akkor is, ha nincs roskadásig pakolva, hiszen, acélszerkezet lévén, már önmagában is tetemes tömege van.

De szerencsére a vas különböző ötvözeteinek van egy olyan jó tulajdonsága, hogy elég nagy szilárdságúak, tehát jelentős a teherbírásuk.

Ezt persze további tényezőkkel lehet befolyásolni, például alakítással: statikus terhelés szempontjából azonos tömegű üreges acélszelvény, például cső vagy négyszögprofil szilárdabb, mint egy tömör szál anyag.

Arról nem is beszélve, hogy a tömegük azonos külső méretekkel rendelkező tömör szálhoz képest jóval kisebb, ráadásul szerkezetükből adódóan jobban ellenállnak a deformációnak.

Itt most nem arra kell gondolni, hogy összehasonlítunk egy 30 mm átmérőjű csövet és rudat (mert ebben az esetben, bizonyos hossz elérése előtt a rúd a teherbíróbb, azonban lényegesen nehezebb), hanem a cső tömegével azonos, tehát jelentősen kisebb átmérőjű rúd teherbírása jócskán elmarad az azonos tömegű csőétől mind hossz- és mind keresztirányú terhelés esetén is.

Persze ezt is több tényező befolyásolja, például a szelvény falvastagsága, a nyersanyag, amiből készült, vagy, hogy a terhelés oldalirányba is érheti-e avagy csak hosszirányút kell elviselnie, és így tovább.

Ez mind-mind befolyásolja, hogy milyen méretű, falvastagságú, anyagú, de legfőképpen milyen profilú szelvényt kell, hogy válasszunk.

Például egy olyan keresztmetszetű szelvény, ami oszlopnak alkalmas, nem biztos, hogy gerendaként is megállná a helyét, hiszen lehetséges, hogy az oldalirányú terhelést kevésbé bírja.

Egy polcrendszer esetében a hosszirányú terhelést az oszlopok, míg a keresztirányút a gerendák viselik.

A merevítő elemek a felépített szerkezet szilárdságáért felelnek, vagyis megakadályozzák az oszlopok és gerendák alkotta szerkezet szétesését, plusz a tehereloszlatásban is szerepük van.

Ha ezek jelen vannak, akkor már akár polcnak is hívhatjuk a kapott szerkezetet, persze még jó néhány alkatrész járulhat hozzá ahhoz, hogy minden igényünket kielégítse.

Például a lábazat, ami a stabilitásért felel – ha hosszú távra tervezünk akár be is betonozhatjuk, de általában elég az aljzatba rögzíteni csavarokkal.

Azután ott vannak még a különböző rakodófelületek, görgősorok, sínpályák, és mindaz, ami személyre szabottá teszi azt, amit úgy nevezünk: raktár polc.

Na de mégis hányféle polc létezik, és milyen funkciókkal lehet őket ellátni ahhoz, hogy a legmegfelelőbben tudjuk használni, igényeinktől vagy rakodási stílusunktól függően? 

Raktár polc típusok – hogyan működnek és miben különböznek?

A következőkben hatféle különböző raktári polcrendszer-típust fogunk tanulmányozni, a teljesség igénye nélkül.

Koncentráljunk alapvetően az ipari használatra, mert tudom, hogy egy kisvállalkozásnak vagy boltnak is lehet raktára, de most inkább az olyanokat taglalnám, amik jellemzően már gépesített rakodást igényelnek mind a rakomány tömege, mind pedig a rakodómagasság miatt. 

A statikus polcrendszer

A legelterjedtebb, legszélesebb körben használt fajta, ugyanis sokoldalú, és nagy teherbírású.

Alapvetően raklapos tároláshoz ideális, legyen szó akár fa, akár műanyag raklapról, de ládában, tartályban vagy fémketrecben kezelt áru is elhelyezhető rá.

Továbbá kiegészíthető egyéb darabokkal, mint például lemez polcokkal, áthidalókkal, ha mondjuk kisebb egységekben tárolt termékeket szeretnénk elhelyezni rajta.

Felépítése az alap elemekből, vagyis oszlopokból, gerendákból és merevítőkből áll.

Rendszerint csavarkötéssel szokás a betonaljzathoz rögzíteni, mivel így marad valamennyi rugalmassága, képlékenysége, ám előfordul lebetonozott, lehegesztett változata is, az adott raktárhasználó igényeinek megfelelően.

De elhelyezhetünk még rá különböző védőpaneleket, további teherelosztókat, védősínt helyezhetünk el körülötte, ezekkel hozzájárulva a teljes biztonságban történő használatához.

Népszerűségét az adja, hogy könnyen hozzáférhető, áttekinthető, és minden behelyezett egységhez közvetlen hozzáférést biztosít. 

A drive-in polcrendszer

A drive-in polcrendszer alkotóelemei összességében nagyjából megegyeznek a statikus polcrendszerével – kis eltéréssel.

Itt ugyanis a rakodófelületet a polcként funkcionáló sínpályák adják, melyekre speciális targoncával lehet beemelni majd becsúsztatni az árut.

Ezzel a rendszerrel megkétszerezhető a hagyományos, raklapos módszerrel hasznosítható rakodótér, viszont csak jó állapotú, egységes méretű raklapokkal használható.

Ilyen, csatornákat alkotó polcrendszer esetén a raklaposított áru egy polcon belül különböző mélységekben helyezhető el, azaz több sorban tehető egymás elé-mögé, vagyis nem feltétlenül kell közvetlenül hozzáférhetőnek lennie mindkét oldalról.

Nagyobb mennyiségű azonos, egy helyen tárolt készlet esetén lehet praktikus ez a fajta rendszer. 

A push-back polcrendszer

Ez a görgős polcrendszerek egyik típusa, amelyik a LIFO elv szerinti raktárazáshoz szükséges.

Mi az a LIFO elv?

Angol mozaikszó, azt jelenti Last In – First Out, tehát amit utoljára betáraztunk, az fog elsőként sorra kerülni.

Ennek a rendszernek akkor van értelme, amikor egy adott áruból több raklapnyi áll rendelkezésre, de a sorrend nem fontos, vagyis az egymás mögött lévő raklapos áruk fordított sorrendben kerülnek kivételre.

Amikor az utoljára behelyezett árut kivesszük, akkor az enyhe lejtésnek és a görgősoroknak köszönhetően a soron következő raklap az imént eltávolított helyére csúszik.

Egy irányból hozzáférhető polcrendszer, és mivel az azonos árucikkek egymás mögött több sorban helyezkednek el, így a hagyományos, körüljárható polcokhoz képest 75%-kal jobb helykihasználtságot érhetünk el. 

A FIFO-elven működő polcrendszer

Szintén görgős polcrendszer, de a LIFO-elven működő polcokhoz képest itt az áruk betöltési sorrendben kerülnek eltávolításra.
A FIFO szintén mozaikszó, annyit tesz: First In – First Out, tehát az elsőnek behelyezett lesz először kivéve.
Két oldalról hozzáférhető, jellemzően olyan területeken alkalmazzák, ahol fontos a sorra kerülési rend, például romlandó árunál.
Ugyanúgy az enyhe lejtéssel és görgősorral működik, viszont itt az egyik oldalon történik a betöltés, az ellenkező oldalon a kiemelés.
De az elv nem sokban különbözik: ha egy egységet kiveszünk, a következő a helyére csúszik és hozzáférhetővé válik.
Igen hatékony helykihasználású rendszer, mivel az azonos egységek szorosan egymás mögé rendezve, több sorban helyezkednek el, csak a két oldaláról engedve a hozzáférést.
Ezek tehát a legszélesebb körben alkalmazott raktár polc rendszerek, gépesített vagy részben gépesített be- és kirakodáshoz.  
Fontos megemlítenünk még az önhordó polcrendszert, ami egy mérnöki szerkezet, és az épület szerves részét képezi, tehát nem csak önmagában polcként funkcionál.
Különösen nagy teherbírású, mivel nem csak az öntömegét és a betárolt árut kell megtartania, hanem állnia kell az épület rá nehezedő részének tömegét és az időjárási viszonyokat is.
Magassága helyi szabályozástól, illetve a rendelkezésre álló géppark emelési maximumától függ, de akár 30 méteres szerkezet is építhető.
Vannak továbbá kézi rakodáshoz optimalizált polcrendszerek is, ezek jellemzően sűrűbben polcozottak, kisebb egységek tárolására vannak kitalálva.
Kis alapterület és nagy belmagasság esetén ideális, akár három vagy több szintesre is építhető, galériával illetve lépcsővel kiegészítve.

Még pár szó az emelésről

Még pár szó az emelésről

Hiába van nagyszerű polcrendszerünk, ha nincs mivel ki- és beemelni az árukészletet, igaz?

Ezért tartom fontosnak, hogy ejtsünk néhány mondatot az emelőkről, targoncákról is, hiszen azok nélkül elég szűk korlátok közé lennénk szorítva raktárkezelést illetően.

A különböző emelőket, targoncákat többféle tulajdonságuk alapján osztályozhatjuk, vagyis:
rendeltetés, meghajtás, vezérlés, kialakítás és egyéb műszaki szempontok.

Rendeltetése szerint a következő típusokat különböztetjük meg:
• emelő targonca – mint a neve is sugallja, a raklaposított áru magasba emelése az alapvető célja
• szállító targonca – ezeken jellemzően nincs mozgatható, emelhető villa, hanem fix, a szerkezethez rögzített, és csak annyira emelik fel a rakományt a földről, hogy az mozgatható legyen
• speciális targonca – mint például a komissiózó, ami kimondottan a raktári polcok közötti közlekedéshez lett kitalálva
• vontató targonca – emelésre nem alkalmas, hanem utánfutók, pótkocsik vontatásához használják.

Vezérlés alapján az alábbi fajtákat különböztethetjük meg:
• gyalogvezérlésű – a kezelő személy a gép mögött/mellett haladva egy irányítókarral végzi a munkát
• vezetőállásos – itt már ki van alakítva a gépen egy álló hely, ahonnan irányítható az emelő
• vezetőüléses – komplexebb gépeknél már üléssel rendelkező vezetőfülke van kialakítva, jellemzően jobb kézre eső irányítókarokkal és panelekkel
• távirányítású

A különböző emelők, targoncák többféle motorral is üzemelhetnek, úgy, mint: belsőégésű motorral, vagyis benzinnel, gázolajjal vagy gázzal működőek; valamint a villanymotoros meghajtásúak is igen elterjedtek.

A robbanómotoros targoncák előnye, hogy strapabíróak és erősek, szabad ég alatt is használhatóak, a károsanyag-kibocsájtás miatt azonban beltéri üzemeltetésre kevéssé alkalmasak
Az elektromos targoncák viszont olcsó üzemeltetésűek, akkumulátorral működnek, melyek részben az ellensúlyt is pótolják, viszont kültéri használatra nem feltétlenül javasoltak, és az akkumulátorok is általában egy műszakot bírnak ki töltés nélkül, ezen kívül a javíttatásuk is költségesebb. 

Még pár szó az emelésről

Felépítésük szerint a következő csoportokba sorolhatjuk őket:
• raklapmozgató targonca
• tolóoszlopos targonca
• komissiózó targonca

A raklapmozgató eszközök, mint már korábban említettük, csak annyira emelik meg a raklapos árut, hogy azt A-pontból B-pontba lehessen szállítani.

Ezek között előfordulnak mind gyalogkíséretű, mind pedig vezetőállásos vagy vezetőüléses darabok, attól függően, hogy mekkora távolságot kell általában megtenni az teherrel. 

A tolóoszlopos targoncák a raktári emelőgépek legelterjedtebb fajtái.

Ezek a típusok elsősorban a raktár polcain lévő áruk mozgatására szolgálnak, tehát emelésre, leeresztésre és szállításra is.

A tolóoszlop kettő- vagy többosztatú is lehet az emelési magasságtól függően, de előfordulnak olyanok, melyekkel 10-13 méteres magasságba is fel lehet nyúlni – ebben az esetben nem ritka, hogy a kezelő személy kamera segítségével végzi a műveletet.

Itt mindenképpen meg kell említenünk az alátámasztás és az ellensúly kérdését is, ugyanis azok nélkül veszélyesen instabillá válna a gép, különösen akkor, ha magasan van a szállított vagy mozgatott súly.

Az olyan típusoknál, ahol nincs kezelőfülke, általában az emelővilla alatt találhatóak a támaszok, hogy a teher-tömegközéppont megfelelő alátámasztást kapjon, ebből kifolyólag az emelővilla alatti területnek a talajon szabadnak kell, hogy maradjon.

Fülkés targoncák esetében nincs szükség a villa alatti alátámasztásra, ugyanis a vezetőülés alatt és a gép hátuljában ellensúlyok és akkumulátorok találhatóak, amelyek biztosítják, hogy a megengedett terhelés túl nem lépése esetén ne álljon fent borulás veszélye.

A komissiózó targoncák jellemzően a kezelőállással együtt emelik meg a villát, hogy a kezelő személy kézzel tudjon a polcokon lévő áruval dolgozni.

Ilyenkor általában csak előre-hátra, illetve fel-le mozognak vele, így az sem ritka, hogy sínvezetést szerelnek a padlóba, ezzel tovább biztosítva az oldalirányú mozgás elkerülését.

Előfordul, hogy csupán 20-30 cm hely marad a targonca két oldalán, így nem sok mozgástere marad a gépkezelőnek, éppen ezért fontos, hogy a targonca csak előre-hátra tudjon haladni.

Vannak még olyan, szűk folyosóhoz kifejlesztett példányok is, amelyek kimondottan oldalra való ki- és beemelésre szakosodtak, ebben az esetben a kezelő személy a földön marad, és a villával kellő magasságban oldalsó irányba tudja a raklapot a helyére emelni. 

Ha tehát egy hatékonyan működő raktárat szeretnél…

Ha tehát egy hatékonyan működő raktárat szeretnél…

…akkor mindenképpen érdemes az eddig átvettek alapján definiálni a saját szempontjaidat, és úgy választani meg a piacon jelen lévő sokféle raktár polc közül a neked valót, hogy már biztosan tudod: hosszú évekig nem lesz vele gondod.

Mekkora hely áll a rendelkezésedre?
• Ha nagy a belmagasság, de kisebb az alapterület, akkor lehet, hogy egy hagyományos, körüljárható polcrendszer helyett egy komplexebb, jobb helykihasználású mellett érdemes döntened, mondjuk egy drive-in mellett.
• Ha egy fajta áruból több raklapnyi is rendelkezésre áll, de vélhetően nem egyszerre lesz igénybe véve, abban az esetben talán egy LIFO elven működő push-back polcrendszer lehet a számodra ideális.
• Fontos tudnod, hogy várhatóan mekkora terhelésnek lesz a polcrendszered kitéve, ettől függően érdemes a típusát is kiválasztani, vagyis nagyobb teherbírásúra van-e szükséged, vagy elég egy könnyebb szerkezet is.
• A helykihasználás nem csak a polcok miatt fontos, ugyanis az árudat valahogy mozgatnod is kell, tehát érdemes jó előre megfontolnod, hogy milyen targoncára lesz szükséged, és úgy kiszámítani a rendelkezésre álló helyet, vagy már meglévő gépedhez kigondolni, hogy milyen polcrendszert fogsz tudni vele kezelni.

Igen, ez elég sok tényező, amit szem előtt kell tartani, de ha mindezen kérdéseket felteszed magadnak és jól beosztod a rendelkezésedre álló teret, azzal hosszú távon nem is gondolnád, hogy mennyi időt és pénzt spórolhatsz meg magadnak.

Tehát csak megfontoltan, mert nem kis beruházásról van szó, de rengeteget segíthetsz saját magadnak is!

Sok szerencsét és jó raktárazást kívánok! 

Demonlord.hu